A könyv átfogó képet nyújt a gyógyszerészet kialakulásáról és fejlődéséről, a természeti népek szokásaitól kezdve napjaink jogilag szabályozott gyógyszerészeti tevékenységéig. Végigkalauzol a kolostorkertektől a szintetikus vegyületek megjelenéséig, a viperapogácsa használatától a kemoterápiáig, az ókori galenusi gyógyszerformáktól egészen az injekció kialakulásáig. Korszakokra bontva, képekkel illusztrálva tekinti át, hogyan változott a természettudományos gondolkodás fejlődésével párhuzamosan a gyógyszerészet, miként jött létre a gyógyszer fogalma, milyen változások, felfedezések és hatások alakították a gyógyszerkincset és a gyógyszerformákat. A természettudományi szempontok mellett fontos szerepet kapott a gyógyszerészetre vonatkozó szabályok történeti áttekintése, a gyógyszerészetet érintő jogi és gazdasági kérdések is. Nagy hangsúly esik a gyógyszer-ellenőrzési rendszer fejlődésére, mely előbb nemzeti, később pedig nemzetközi szinten alakította ki szabályait, szervezeteit.
Tudja-e Ön, hogy…?
- a Római Birodalomban Galénosz és Dioszkoridész orvosi iskolái mellett olyan mítoszok és babonák voltak elterjedve, mint például az, hogy
- a vaddisznók vizelete fülfájdalmak csillapítására, valamint szédülés leküzdésére alkalmas,
- a borban áztatott farkasmáj tüdővész ellen hatásos,
- a giliszták sárgaság ellen hatásos gyógyszerek,
- a cápa agya olajban áztatva fogfájás ellen használható,
- a békák húsával és csontjával vérzések, kólika, valamint vérhas kezelhető?
- a Római Birodalomban a gladiátorok vérét használták az epilepszia kezelésére, és hogy Nyugat-Európában 1823 és 1844 között a kivégzettek vérét használták ugyanerre a célra?
- XII. Lajos francia király (1462-1515) “gyógykezelését” az jelentette, hogy egy év leforgása alatt 47 érvágásban és 215 beöntésben részesült, emellett 212 alkalommal kapott hashajtót?
- Magyarországon a paprika – ami ma már hungarikum – a török hódítás idején vált ismertté törökbors, kerti bors és pogánybors néven, de termesztése és fűszerként (vagy néha gyógyszerként) való használata a magyar lakosság körében csak a XVIII. században kezdődött meg.
- a dohány azért viseli a Nicotiana tabacum nevet, mert Nicot de Villemain, Franciaország portugáliai nagykövete volt az, aki Lisszabonból dohányt hozott Versaillesba Medici Katalin migrénjének a kezelésére …?
- Angliában már – Németországot megelőzve – korábban megkezdődött a szintetikus festékgyártás: a 18 éves Perkin – az Angliában tanító német professzor, August W. Hofmann tanítványa – 1856-ban a kinin szintézisével próbálkozott. Ezen sikertelen kísérletek során nyers anilinből egy anilin-ibolyának vagy anilin-purpurnak nevezett festéket állított elő. Perkin felismerte az óriási lehetőséget, a festék gyártására üzemet alapított és meggazdagodott?
- az 1921-ben felfedezett inzulint Richter Gedeon gyára már 1923-ban előállította és 1926-ban már üzemi méretekben gyártotta, és hogy a harmincas években a Richter-gyár által forgalmazott, az OKI által tételesen ellenőrzött és zárszalaggal ellátott inzulint tartották Európa legmegbízhatóbb készítményének?
Terjedelem: 192 oldal
Kiadás éve: 2010.
ISBN-szám: 978 963 715 7196
Keménytáblás, cérnafűzött könyv.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.