A magyar festőművész-géniuszok sorsa

Az elmúlt években a magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbáltam jobban megérteni. Életük alakulásának megismerése arra sarkallott, hogy orvosi szempontból értékeljem testi és lelki egészségük általános szabályszerűségeit. E könyvemben ezért 40 jelentős magyar festőművész (id. Markó Károlytól Gruber Béláig) un. patográfiáját vagyis “kórrajzát” mutatom be.

Közülük hét (17,5%) nem házasodott meg, és a 33 házas festőművész közül 11-nek (33,3%-nak) nem volt gyermeke. Több festőművész tudatosan nem kívánt gyermeket. Szüleik és testvéreik között képzőművész nem található, míg a 45 felnőttkort megélt gyermekük közül 16 (35,6%) festőművész lett, ami sokszorosa a várt gyakoriságnak.

A vizsgált 40 festőművész közül 3 szkizofréniában szenvedett, ez a 7,5%-os érték jelentősen felülmúlja a magyar népesség szkizofrénia gyakoriságát (0,85%). További ketten szkizoid személyiségek voltak, két festőművészt kezelték szélsőséges kedélye miatt, és ketten voltak homoszexuálisok, ez utóbbi 5%-os gyakoriság megfelel a férfinépességben várt 4%-os értéknek.

Két festőművész süket volt, kilenc tbc-ben szenvedett, kettőnek a vérbaj okozta halálát. Négyen haltak meg rákban, ketten leukémiában, ketten gyomorrákban. Hatszor gyakoribb volt közöttük a sokízületi gyulladás, mint a népességben.

A 40 festőművész átlagos élettartama 64,8 év volt, ami jóval hosszabb a társadalmi átlagnál és több mint 11 évvel éltek hosszabb ideig a magyar költőgéniuszoknál.

A festőművészek kórrajzának értékelésekor számos érdekes kérdés merült fel. Miért élt 56 évig Munkácsy és csak 33 évig Paál László, pedig hasonló életkorban kapták meg a vérbajt? Miért nyilvánították őrültnek Csontváryt, amikor sohasem szorult emiatt orvosi kezelésre? A Ferenczy családban miért nem a csodagyerek Valérből, hanem a két “rossz” gyermekből, Noémiből és Béniből lett géniusz? Miért hallgatták el Victor Vasarely születésének, és Kassák Lajos halálának körülményeit?

Dr. Czeizel Endre