Az ember és a természet a gyógyszerészetben című kiadvány átfogó képet alkot a bibliai időktől kezdődően a középkoron át a XX. századig a gyógyszerészetben használatos, általunk ismert vagy kevésbé ismert állati és növényi anyagok felhasználásáról. Rámutat a gondolkodásban, a szemléletben, a filozófiában és a gyakorlatban végbemenő változásokra is. Mindenki találhat a könyvben számára hasznos információkat, hiszen napjainkban újra reneszánszát élik a népi gyógyászatban használatos, természet adta anyagok által gyógyító fortélyok. Ilyen és ehhez hasonló hasznos információkat nyújthat ez a kiadvány mindenki – szakember és laikus – számára egyaránt.
Praefatio
A természetes anyagok használata gyakorlatilag olyan régi, mint maga az emberiség, ebből adódóan az ősember patikája az őserdő volt. Egyes feljegyzések szerint az ókor óta kb. 12 ezer fajta növényi anyag volt használatban. Ismertetésükkel kapcsolatban tehát évezredekről beszélhetünk.
Kezdetben alkalmazásuk és felhasználásuk ösztönből és tapasztalásokból eredt. A gondolkodás, a filozófia változásával, a különböző tudományterületek fejlődésével, a kísérletes technológiák finomodásával vált a teória igazolt ténnyé, s így számos természetes anyag vált a hivatalos gyógyászat eszközévé. A természetes anyagok felhasználása tehát mindig is része volt a gyógyszerészeti ismereteknek, időről időre változó jelleggel, formában és minőségben.
Vannak olyan természetes anyagok, amelyeket folyamatosan használunk ősidőktől fogva napjainkig, ilyen pl. a fokhagyma.
Vannak, amelyeket az ókorban használtak, utána feledésbe merült, majd ma újra reneszánszát éli pl. az aloé kedvező, különleges – sebgyógyító – tulajdonsága az ókor után csak napjainkban vált ismét a vizsgálatok középpontjává. A középkori felhasználásra oly jellemző hashajtó hatása mára viszont háttérbe szorult kozmetikai tulajdonságaival szemben.
Vannak olyan növényi vagy állati részek, amelyek csak egy-egy korra voltak jellemzők, mint pl. a középkorra a mandragóra, vagy számos állati kivonat, szerv.
Vannak olyan természetes anyagok, amelyeket az orvostudomány a korszerű vizsgálati eljárásoknak köszönhetően a mai korban fedezett fel, pl. a Taxus fajok hatóanyagainak alkalmazása az onkológiában, vagy a hormonhatású gyógynövények felfedezése stb.
A gyógyszerészet mind a különböző tudományokkal, mind a gyakorlati élet számos területével való állandó kapcsolaton alapul, s ez határozza meg ezen interdiszciplináris tudományág fejlődését. Ezt a fejlődést próbálja bemutatni ez a kiadvány az állati és növényi eredetű anyagok évezredeken átívelő felhasználásán keresztül. Továbbá rámutat a gondolkodásban, a szemléletben, a filozófiában és a gyakorlatban végbemenő változásokra is.
A mai nyugati gyógyító iskola hatóanyagokban gondolkodik, a komplementer medicina gyógyászati területei viszont bátran alkalmazzák a növényi és állati eredetű anyagokat. A népgyógyászat is ezen alapszik. Természetesen nem szabad túlzásba esni, a természetes anyagok sem csodaszerek, de az őket megillető helyüket nem szabad vitatni.
Egy spanyol közmondás úgy tartja:
Ha van egy kerted meg egy forrásod, akkor egy egész várost elláthatsz gyógyszerrel.
dr. Szarvasházi Judit
Terjedelem: 144 oldal
Kiadás éve: 2007.
ISBN-szám: 978 963 715 7134
Keménytáblás, cérnafűzött könyv.