Czeizel csomag II.

A csomag tartalma:

Prof. Dr. Czeizel Endre:

• Zeneszerzők-gének-csodák
• Kertész Imre és a sors
• A magyar festőművész-géniuszok sorsa

Zeneszerzők-gének-csodák

Tudta Ön, hogy Kodály Zoltán “Az okos emberekre jellemzően sokat tett egészségéért? Reggelre joghurtot fogyasztott. Az étkezésekkor száraz Graham kenyeret evett, délután öt órakor mindig fodormentateát ivott.”

A szerző öt nemzetközi (J. S. Bach, W. A. Mozart, L. van Beethoven, R. Wagner, G. Verdi) és öt nagy magyar (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán) zeneszerző-géniusz családfaelemzése alapján kutatta a zeneszerzői géniuszság gyökereit.
E kivételes tehetség korai jelentkezése („csodagyermekek”) mellett a muzsikus talentumok családi halmozódása igazolja az öröklődés szerepét, amit felerősít a gyakorta muzsikusszülők közvetítette családi minta és az ő tanító tevékenységük.
A muzsikusok előfordulása a családban a piramismodellnek felel meg.
A nagyapáknak szép hangjuk volt, a fiaikat már taníttatták zenére, akik az unokák zenei tehetségének kibontakoztatását még inkább serkentették és így ők jelentették a csúcsot (vagyis az említett zeneszerzőket), majd az ő gyermekeikben és unokáikban, ha voltak, a zenei képesség fokozatosan visszatért a társadalmi átlaghoz.
A vizsgált zeneszerzők géniuszságának alapját kivételes zenei talentumuk mellett kreativitásuk jelentette, ezáltal váltak képessé saját, új zenei világuk megteremtésére.
A gének szerepe a géniuszság létrejöttében jelentős, míg az átlagos képességűek nagy tömegében minimális.
A családfa értékelése alkalmas a zeneszerzők szerelmeinek és gyermekvállalásainak, ezen keresztül személyiségüknek a bemutatására is.
Az emberi faj képessé vált a testi örömök mellett a szellemi élvezetek megízlelésére is, a zene adta gyönyörűség az emberiség csodás ajándéka.
A kutatások alapján mondhatjuk, hogy a zene különb emberré tesz.
E vizsgálat egyik meglepő eredménye szerint a magyar zeneszerző-géniuszok átlagos élettartama 78 év volt, ez sokkal hosszabb, mint a korabeli férfilakosságé.
Lehet, hogy ebben a zene csodás hatása is szerepet játszhatott?

Kertész Imre és a sors – Mit adtak a magyar-zsidó géniuszok kultúránknak?

Korábban ugyan elfogyott, de a nagy érdeklődésre való tekintettel újranyomtattuk!

KERTÉSZ IMRE ÉS A SORS

Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak?

Szerző: Dr. Czeizel Endre (†) és Bárdossy Péter

A szerzők azt vizsgálják, hogyan lesz az iskolába járást rühellő és nagyon rossz bizonyítványú diákból, majd az évekig vidám színdarabok írásából élő fiatalemberből valamiféle megvilágosodás után az Auschwitz jelenség megörökítője.

A magyar festőművész-géniuszok sorsa

Az elmúlt években a magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbáltam jobban megérteni. Életük alakulásának megismerése arra sarkallott, hogy orvosi szempontból értékeljem testi és lelki egészségük általános szabályszerűségeit. E könyvemben ezért 40 jelentős magyar festőművész (id. Markó Károlytól Gruber Béláig) un. patográfiáját vagyis “kórrajzát” mutatom be.

Közülük hét (17,5%) nem házasodott meg, és a 33 házas festőművész közül 11-nek (33,3%-nak) nem volt gyermeke. Több festőművész tudatosan nem kívánt gyermeket. Szüleik és testvéreik között képzőművész nem található, míg a 45 felnőttkort megélt gyermekük közül 16 (35,6%) festőművész lett, ami sokszorosa a várt gyakoriságnak.

A vizsgált 40 festőművész közül 3 szkizofréniában szenvedett, ez a 7,5%-os érték jelentősen felülmúlja a magyar népesség szkizofrénia gyakoriságát (0,85%). További ketten szkizoid személyiségek voltak, két festőművészt kezelték szélsőséges kedélye miatt, és ketten voltak homoszexuálisok, ez utóbbi 5%-os gyakoriság megfelel a férfinépességben várt 4%-os értéknek.

Két festőművész süket volt, kilenc tbc-ben szenvedett, kettőnek a vérbaj okozta halálát. Négyen haltak meg rákban, ketten leukémiában, ketten gyomorrákban. Hatszor gyakoribb volt közöttük a sokízületi gyulladás, mint a népességben.

A 40 festőművész átlagos élettartama 64,8 év volt, ami jóval hosszabb a társadalmi átlagnál és több mint 11 évvel éltek hosszabb ideig a magyar költőgéniuszoknál.

A festőművészek kórrajzának értékelésekor számos érdekes kérdés merült fel. Miért élt 56 évig Munkácsy és csak 33 évig Paál László, pedig hasonló életkorban kapták meg a vérbajt? Miért nyilvánították őrültnek Csontváryt, amikor sohasem szorult emiatt orvosi kezelésre? A Ferenczy családban miért nem a csodagyerek Valérből, hanem a két “rossz” gyermekből, Noémiből és Béniből lett géniusz? Miért hallgatták el Victor Vasarely születésének, és Kassák Lajos halálának körülményeit?

Dr. Czeizel Endre