Kertész Imre és a sors – Mit adtak a magyar-zsidó géniuszok kultúránknak?

A szerzők azt vizsgálják, hogyan lesz az iskolába járást rühellő és nagyon rossz bizonyítványú diákból, majd az évekig vidám színdarabok írásából élő fiatalemberből valamiféle megvilágosodás után az Auschwitz jelenség megörökítője. Megszállottan, 13 év alatt alkotta meg a Sorstalanságot, amit az 1975. évi megjelenése után 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Így lett Kertész Imre – Szent-Györgyi Albert és Hevesy György után – a harmadik, aki magyar állampolgárként vehette át ezt a legrangosabb nemzetközi elismerést. Kertész Imre géniuszságának gyökereit kutatva megállapítható, hogy zsidó ősei között irodalmár nem volt. Ő pedig gyermeket nem vállalt, mivel – szerinte – hogyan is lehetne egy élőlényt rákényszeríteni, hogy zsidó legyen Auschwitz után. Személyiségének elemzésekor ki kell emelni sanyarú gyermekkorát (szülei rossz házasságát, majd válásukat, 6 éves intézeti létét) és főleg 14 és fél éves korában Auschwitzba, majd Buchenwaldba hurcolását. Ő túlélte az ottani borzalmakat, de egy idő után úgy érezte, mementót kell állítania ennek az emberi szörnyűségnek. Különösen, mert az emberiség nem tanul a múltjából és ezek az ordas eszmék újra élednek, többek között Magyarországon is. Kertész Imre szerint Magyarország megszabadult a bolsevizmustól, de önmagától nem… Bizonyára mindezek magyarázzák, hogy Kertész Imre könyörtelen őszinteségét és radikális nézeteit az emberek többsége nehezen érti meg, illetve ellenszenvvel fogadja. Végül Czeizel Endre összefoglalja korábbi kutatásait, ami szerint a zsidó származású géniuszok sokkal gyakoribbak a matematikusok, tudósok, muzsikusok és a képzőművészek között, mint hogy azt a népességen belül arányuk alapján várható lenne. Éppen ezért keresi ennek szocio-kulturális okait. Érdemes lenne ugyanis ezeket nekünk magyaroknak eltanulni a zsidó kultúrától és hasznosítani.

Dr. Czeizel Endre és Bárdossy Péter

Az ATV engedélyével

Köszönetnyilvánítás

Természetesen mindenekelőtt Kertész Imrének, a Nobel-díjas magyar írónak köszönöm, hogy felkérésemet nem utasította el és hét beszélgetésünk során fontos információkat közölt, valamint megosztotta velem gondolatait.
Nagyon hálás vagyok feleségének, Kertész Imréné Ambrus Magdának az e beszélgetések előkészítéséhez nyújtott segítségéért, valamint köszönöm oly jól eső rokonszenvét, amellyel munkánkat támogatta.
Megtisztelő volt számukra, hogy Köves Slomó főrabbi elolvasta a kéziratot, és fontos tanácsokkal pontosította szövegünket.
Hafner Zoltán kritikusan értékelte munkánkat, és ezzel óriási segítséget nyújtott a hibák korrekciójára és mondanivalónk pontosítására. Szinte mindenüt a mi téves értelmezésünk helyett az ő javaslatait fogadtuk el.
Hálásak vagyunk Heller Máriának, Bársony Péternek és Mécs Erzsébetnek a kézirat elolvasását követő kritikai és kiegészítő megjegyzésekért. Köszönjük Bretter Zoltánnak, Dancz Verának, Heigl-Kis Dórának és Várkonyi Tibornak a családfa értékeléséhez nyújtott adatokat és a művészek származásával kapcsolatos információkat.
Végül nagyon köszönjük Szarvasházi Juditnak, a könyv szerkesztőjének értékes segítségét a kézirat minőségének javításához, továbbá a Galenus Kiadó igazgatójának, Fári Istvánnak most már sok éve tartó hatékony együttműködésünket.

2014.09. 26.                                                                  Dr. Czeizel Endre

Terjedelem: 144 oldal
Kiadás éve: 2014.
ISBN-szám: 978 963 715 7394

Keménytáblás, cérnafűzött könyv.